Akár még csak az egyetemi tanulmányaid elején vagy, akár már átvészeltél ki tudja hány vizsgaidőszakot, bizonyára már tudod: a tészta a barátod! Talán a legjobb mind közül… Ezt mi sem magyarázná egyértelműbben és átfogóbban, mint a következő néhány pont:
-
Finom: kétségtelen tény, és azt hiszem nem is kell sokáig bizonygatni, mindenki megtapasztalta már.
- Gyors: legextrémebb esetben sem több, mint 30 perc az elkészítése, de egy egyszerűbb fogásnál ennek a fele is elég.
- Könnyű: amennyiben nem hagyjuk elforrni a tészta alól a vizet, nem igazán lehet elrontani.
- Laktató: az ideális (persze ez személyenként változhat) mennyiség kiméréséhez öntsük bele a száraz tésztát abba a tányérba, amiből majd enni fogunk, majd a forró vízbe és kész is. (A már megfőtt tésztát nem érdemes sokáig tárolni, mert kiszárad, jobb inkább mindig frisset főzni, ha tehetjük, de ha mégis tárolni kényszerülünk és kiszárad, egy minimális olívaolaj csodákra képes).
- Gazdaságos: diákszempontból koránt sem elhanyagolható tény, és amennyiben nem a Barillára hajtunk, nagyjából 400 forintért már mindenhol kapható egy csomag tészta, ami még nagyevőknél is legalább két evésre elegendő.
A továbbiakban fogadd szeretettel a tésztákhoz kapcsolódó meglátásaimat, melyeket többévnyi próbálkozás, kísérletezés és pár hónapnyi olaszországi tapasztalat után gyűjtöttem össze, és amikkel tovább tökéletesítheted tudományod!
- Úgy tartják, a jó tészta "al dente", ami a legértelmesebben "fogkemény"-ként fordítható magyarra, tehát nincs túlfőve! Az ideális főzési idő, persze fajtánként és márkánként eltérhet, és talán érdemes elolvasni a csomagoláson, de a legbiztosabb, ha folyamatosan szemmel tartjuk a műveletet (megkeverjük, nehogy letapadjon, ugyanitt hozzátenném: tévhit, hogyha olajat raksz a vízbe nem tapad le vagy össze, némi só ugyanakkor nem árthat) és olykor belekóstolunk. Akkor lesz jó, amikor még épp nem teljesen puha, hanem rágni kell.
-
Valamilyen túlzottan csöpögős amerikai filmben elhangzottak alapján a fantáziádat két helyen kell szabadon eresztened: a hálóban és a konyhában… nos, én a hálót mindenkinek a saját belátására bízom, a konyhát és kifejezetten a tésztafőzést viszont egy kis… illetve nagyon is sok fantáziával megtámogatva ajánlom! Lassan fél évtizede, hogy magamra főzök és megtanultam, hogy felesleges szakácskönyveket bújni órákig, ha tésztát akarunk főzni, a legjobb recept, hogy próbáljunk meg kitörni a bolognai - carbonara - tejfölös tészta szentháromságból. Ez mit is jelent pontosan? Bármit, ami megtetszik: a végeredmény lehet akár olívás-gombás, répás-paradicsomos-cukkinis, tonhalas-hagymás, spenótos-sajtos; csak nyisd ki a hűtőt és nézd meg mi a felhozatal. (Zárójelben jegyzem meg, hogy amennyiben csekély alapanyagokkal rendelkezel, gondolj arra, hogy Olaszországban is kész fogásként tálalják az "aglio & olio & peperoncino” tésztát, ami nem több mint fokhagyma, olívaolaj és pepperoni).
-
Az előbbi ponthoz kapcsolódva: próbáljunk elszakadni a só-bors kombótól és beszerezni izgi fűszereket, oregánót, bazsalikomot, gyömbért, bármit és dobjuk fel vele főztünket egy kicsit!
- Még mindig tészta témakörön belül, csak egy kicsit újragondolva: tésztasaláta! Ha "meleg kajához" éppen nincs kedved, mégis valami masszívabbat ennél, tökéletes megoldás lehet!
Kezdésnek itt találtok is egy könnyen, gyorsan összedobható tésztasalátát: http://www.mindmegette.hu/majonezes-tesztasalata-ii.recept/
- Végül, de nem utolsó sorban, ha beleuntál a "sós" verziókba, jusson eszedbe a jó öreg mákos tészta, vagy mézes, lekváros, stb.
Jó főzőcskézést! ;)